hazaut

Ugyebár van kicsi bőrönd, közepes bőrönd, de hát mind mire jók ezek, ha lehet az embernek egy hatalmas bőröndje is, amivel átvergődhet a péntek délutáni kolozsvári csúcsforgalomban a vonatállomásig....persze próbál az ember egy megfelelő metódust találni a haladásra, de hát nem lehet....csupán a méreteiből kiindulva egy ekkora bőröndnek még a légellenállása is hatalmas....nah meg persze a szerkezete....ki volt az az észlény aki kitalálta, hogy egy ekkora bőröndre két akkora pici kereket szereljen és ráadásul azt a két kereket is egy olyan keskeny tengelyre, hogy bármilyen csekély szintkülönbség is kilendítse az egész súlyt a nyugalmi állapotából és őrült imbolygásba kezdve végul a sarkán vagy az egyik oldalán álljon meg....aki ezt a táskát megtervezte biztosan nem rendelkezik egy darabbal sem....valószínüleg más cégek termékét vagy egyszerüen sporttárskát használ utazásai során. Szóval....szörnyü egy ilyennel átvergődni magad egy zsúfolt utcán vagy egy pár méteres járdaszakaszon ahol a sintkulönbségek meghaladják a fél milimétert. Természetesen út közben próbáltam a tesómtól megtudakolni, hogy hogyan lehet evvel a nagy "döggel" normálisan közlekedni és megígértettem vele, hogy soha többé nem bízza ezt a munkát rám.

Amúgy a hazaút nagyon jól telt....Szilágyi Magdival utaztam együtt....érdeklődött az osztály felől....és én büszkén dicsekedtem, hogy ki merre, milyen egyetemen van:)

Hazaértem....és még vezettem is egy kicsit....komolyan hiányzott már:P olyan jó hazajönni....nem szokott honvágyam lenni általában....vagyis nem abban az értelemben, hogy jajjj csak egyszer érjek már haza....inkább csak részletekben hiányzik az itthon....néha a szülők, az esti beszélgetések, hogy Édes századszorra is meghallgatja ugyanazt a storymat....a nagy udvar....a tágas terek....és az ajtó....itthon minidg nyitott ajtóval aludtam....és így szeretem, de az ajtó mindig ott volt....tehát megvolt a lehetőségem az elhatárolódásra....nem éltem vele....csak nagyon ritkán, de maga a tudat, hogy elzárkózhatsz mindentől jó....jó érzés, ha a magány csak karnyújtásnyira van tőled....megnyugtató :) )Ezt nem azért, mert nem szeretek együtt lakni a lakótársaimall....csak ez eddig soha nem jutott még eszembe....és megtetszett nekem ez a gondolat:) 

Kevésbé korlatolt szabadság.....nah ezt most Kolozsvárra vagy itthonra értem.....nézőpont kérdése....itthon nem kell gyorsan zuhanyoznom, mert drága a víz....max a családtagok háborgását kell hallgatnom, hogy "már megint elpancsoltad az egész vizet".....ott....az egész napomat én szervezem....de mésgis mindkét szabadság fontos....

Szörnyen el tudok kesredni, ha nem tudom, hogy mit kezdjek magammal....múlt délután is hazaértem az egyetemről és egész délután egyedül voltam otthon....jó érzés....és maga a tudat, hogy húúúú egyedül vagyok nagyon jó....az első öt percben....aztán eszembe jut, hogy nincs kinek elmeséljem, hogy mi történt ma velem....nem hívhatok fel senkit, mert mindenki elfoglalt....még a messenger listában is fúj a szél....egyedül kell megebédelnem is....muszály valamit csinálnom....ezért Dr.House-t nézek evés közben....elmosogatok....teszek-veszek értelmetlenül majd végül találok valamit vagy valakit ami vagy aki lefoglal....ilyesztő, hogy mennyire nem szeretek egyedül lenni.

Nah de itthon vagyok....két napig....aztán újrakezdődik a hét....újra látom az évfolyamtársaimat....egyre jobban megismerem őket....és egyre jobban önállósulok....még talán bátrabb is leszek....

Jó éjszakat! Jó éjt! .... (: